A daganatos betegségek súlyos problémát jelentenek Magyarországon: a hazai halálozási statisztikák szerint több mint 32 000 ember hal meg valamilyen rosszindulatú elváltozás miatt, 55 százalékuk férfi – hívja fel a figyelmet a helyzetre a Rákbetegek Országos Szervezete.

Saját magukat és családjukat is veszélybe sodorják
 
A daganatos betegségek súlyos problémát jelentenek Magyarországon: a hazai halálozási statisztikák szerint több mint 32 000 ember hal meg valamilyen rosszindulatú elváltozás miatt, 55 százalékuk férfi – hívja fel a figyelmet a helyzetre a Rákbetegek Országos Szervezete. A lesújtó statisztikához nagyban hozzájárul, hogy a férfiak még a nőknél is kevesebb figyelmet szentelnek egészségüknek, nem járnak el rendszeres rákszűrésre, így gyakran a diagnózis csak akkor állítható fel, amikor már túl késő.
 
 
Az Európai Unióban Magyarországon a legmagasabb az 1000 lakosra jutó rosszindulatú megbetegedések száma. A Rákbetegek Országos Szervezete (ROSZ) szerint a daganatos betegségek elleni küzdelem legfontosabb eszköze a megelőzés, a rendszeres orvosi ellenőrzés. Egészségtudatos életmóddal, kiegyensúlyozott táplálkozással és rendszeres szűrővizsgálatokkal a rosszindulatú elváltozások jelentős része megelőzhető vagy időben felismerhető, ez pedig jelentősen javíthatja a gyógyulás esélyét.
Míg a civil szervezetek és a média egyre nagyobb figyelmet szentelnek a nőket veszélyeztető méhnyakráknak és mellráknak, addig a férfiakat érintő daganatos betegségeket tabuként kezeli a társadalom. Ez pedig emberéletekbe kerül nap, mint nap.
Azért, hogy a férfiak nagyobb arányban járjanak el szűrésre, legtöbbet a mellettük álló nők tehetnek. Riskó Ágnes pszichológus 25 éven át dolgozott az Országos Onkológiai Intézetben. Már munkája kezdetén szembesült azzal, hogy mennyi tévhit él az emberek fejében a szűrésekkel és a rosszindulatú elváltozásokkal kapcsolatban. „Feltűnő, hogy a férfiak sokkal inkább ódzkodnak megtenni az első lépést, kevésbé vigyáznak magukra. Azt gondolják, hogy a betegség a gyengeség jele, amely nem fér össze azzal a macsó énképpel, amelyet önmagukról kialakítottak. Úgy gondolják, hogy egy férfi nem panaszkodik, mert helyt kell állnia. Azonban az ilyen hozzáállás veszélyes és az egész család életére kihathat” - hangsúlyozza.
 
 „Meg kell tanítani mindenkit, hogy miként védekezhet az önkárosító életmóddal szemben. Ebben főként a nőknek, anyáknak jut fontos szerep, ők hozhatnak szemléletbeli és magatartásbeli változást. A férfiak távolmaradását a szűrésektől indokolhatja az is, hogy a médiában a nőket érintő betegségekről hallani többet. Az emlőrákról és méhnyakrákról valószínűleg mindenki hallott, míg a férfiakat érintő daganatokról, például prosztatarák, vagy vastagbélrák, ritkábban beszélnek. Az edukációnak óriási szerepe van abban, hogy ki vigyáz jobban magára és jár rendszeresen szűrésekre” – teszi hozzá.
 
Annak ellenére hanyagolják a férfiak az egészségügyi szűréseket, hogy majdnem ugyanannyira tartanak a rosszindulatú elváltozásoktól, mint a nők. Az NN Biztosító Egészségtesztje szerint a nők 73 százaléka, a férfiaknak pedig 60 százaléka fél a daganatos megbetegedésektől. A felmérés arra is rámutatott, hogy az emberek az anyagi következményektől is tartanak: 43 százalék látja úgy, hogy egy komoly betegség esetén minimum 300 ezer forint extra tőkére lenne szüksége. Vagyis sokan úgy látják: fontos egy lehetséges megbetegedésre pénzügyileg is felkészülni. Hiszen akár évekre is kieshetünk a munkából, és a kezelés időszaka tetemes összegekkel terheli meg a családi költségvetést. „Ezen csak kismértékben enyhít a táppénz: az érvényes szabályozás szerint legfeljebb egy éven át, a jövedelem 50-60 százalékára, de maximum havi 217 ezer forint táppénzre számíthatunk egy elhúzódó betegállomány során. Létezik viszont olyan testre szabható élet- és egészségbiztosítás, amely ellensúlyozhatja a daganatos betegségek miatt kieső jövedelem egy részét és fedezetet nyújthat a kezelés alatt felmerülő költségekre. Ez olyan konstrukció, amelyben az anyagi biztonság mellett további praktikus segítséget is kaphat, aki erre szorul. Ilyen például a diagnosztikai vizsgálatok, vagy a külföldi ellátás megszervezése, vagy a mindig elérhető telefonos orvosi tanácsadás.” – magyarázta a súlyos betegségre történő anyagi felkészülés lehetőségét Vanyek Claudia, az NN Biztosító élet- és egészségbiztosítási szakértője.
 
 
 
NN Biztosító Egészségteszt eredmények
Az NN Biztosító Egészségteszt felmérése szerint az emberek 67 százaléka említi első helyen a daganatos megbetegedést a leginkább rettegett betegségek között. A férfiak esetén második helyen az infarktus futott be, ám emiatt sokkal kevesebben aggódnak: mindössze 24 százalékuk jelölte meg leginkább rettegett kórként, míg a nőknél az agyvérzés a második 12 százalékkal. A 20-65 közötti korosztályban reprezentatív felmérés arra is rámutat, hogy a daganatokkal kapcsolatos szorongás nem függ sem kortól, sem lakóhelytől. A húszas, harmincas és negyvenes korosztály egyaránt az első helyre sorolta a rákot, 68-71 % közötti arányban, függetlenül attól, hogy a válaszadók Budapesten, városban, vagy faluban éltek.
A felmérés arra is rámutat, hogy a férfiak jobban aggódnak a súlyos betegségek anyagi következményei miatt. A férfiak fele gondolja úgy, hogy legalább 300 ezer forint extra tőkére lenne szüksége súlyos betegség esetén, míg a nők esetén csupán 37%.
 
 
 
Sipos Péter, onkolimpiai bajnok a megelőzés fontosságáról
Sipos Péter 12 éves volt, amikor rákot diagnosztizáltak nála. Egyik napról a másikra felnőtté vált. Olyan súlyú döntést volt kénytelen meghozni, mint, hogy amputálják az egyik karját, amelyen a rákos elváltozás megjelent. Még betegnek számít, de egyetlen pillanatra sem adta fel. A legtöbbet a sport segített, úszás közben gyakran érezte, hogy nem is létezik a betegsége, csak magára tudott koncentrálni, teljesen kizárva az őt körülvevő világot. Féléves felkészülés után, fél karral nyerte első aranyérmét az Onkolimpián.
Egy rákbeteget 5 év tünetmentesség után nyilvánítanak gyógyultnak. Péter most 20 éves, készül a vizsgálatra, s reméli, most kimondják „ön egészséges”. Gyerekként nem járt szűrővizsgálatokra, de azt mondja, ha megtehette volna, most valószínűleg meglenne mindkét karja. Azt üzeni minden embernek, de különösen azoknak a férfiaknak, akik elkerülik a szűréseket, hogy ez a legnagyobb meggondolatlanság, amit csak tehetnek. Ne csak magukra, hozzátartozóikra is gondoljanak, és ne a vizsgálatoktól tartsanak, hanem attól, amit a rendszeres szűrés elmulasztása okozhat!